Bár mi jól aludhattunk, de az óráink ismét nem: ma hajnalban sajnos ismét tekerni kellett egyet az óránkon. Ezt az ide-oda állítgatás furcsa mód félévente eljátsszuk, és közben fel se tesszük magunknak a kérdést: van ennek egyáltalán értelme? Most megpróbálok minden javaslatot és érvet felhozni, hogy kell-e nekünk ez egyáltalán?
Magyarország a GMT+1-es időzónához tartozik hagyományosan. De tudjuk-e egyáltalán, hogy miért? A 19. századig nem is volt szükség időzónákra. Minden település saját maga döntötte el, hogy az adott településen éppen hány óra van. De a földrajzi mobilitás megteremtése egy olyan új időszakot hozott el, amikor az embereknek már pontosan meghatározott időre volt szüksége. Az egységes időzónák a társadalmi és technológiai fejlődés szükséges velejáró következményei voltak. Gondoljunk csak bele, hogy milyen érdekes helyzetet teremtene egy ma munkába járó embernek, ha például Érd más időzónába esne, mint Budapest! És az ingázónak mindennap munkába menetkor át kéne állítania az óráját, majd hazafelé ismét tekerhetne rajta! Elég nevetséges volna. Az időzónák létrehozása éppen az ilyen helyzeteket kívánta kiküszöbölni. De hogyan is történt mind ez?
Nos 1884-ben volt egy ún. Nemzetközi Meridián Konferencia nevű esemény, ahol is létrehozták a ma is ismert időzóna-rendszert. Ennek a lényege nagyon egyszerűen összefoglalható: a Földet 24 időzónára osztják fel a hosszúsági fokoknak megfelelően, és minden ország maga döntse el, hogy melyik időzónához kíván csatlakozni. A konferencia jelentősége óriási: csak nézzünk rá óráinkra, azt hogy most pont ennyi az idő, ezen a konferencián döntötték el. Érdekesség, hogy mindössze 25 ország képviselte magát, ennek ellenére a konferencián megállapítottakat a mai napig sokan megkérdőjelezhetetlen tényként ismerik el.
De ki is képviselte hazánkat a konferencián? Nos, az igazság az, hogy senki. Valójában abban az időben Magyarország nem önálló államként létezett, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia tagja volt. Ennek megfelelően legnevesebb képviselőnk a konferencián Ignatz Freiherr von Schäffer volt. Hogyha esetleg a kedves olvasó nem hallott még a nevéről, az nem a kedves olvasó hibája: nem túl jelentékeny figura volt ez a Schäffer, mégis most rajta múlik, hogy abban az időzónában vagyunk, amelyikben. De valóban ez lenne a mi időzónánk? Nos, az osztrákokat (beleértve Schäffer urat) ez nem igazán érdekelte. Ők Ausztriát akarták egy megfelelő, és számukra előnyös időzónában elhelyezni. Hogy a Monarchia egyes részein túl korán megy le a nap? Őket ez nem érdekelte. Érdekes módon, a Monarchia felbomlásakor senki sem kérdőjelezte meg (és azóta se!), hogy valóban jó ötlet-e volt Magyarországot a GMT+1 időzónába tenni. Senkinek se jutott eszébe azóta se, hogy ami a 19. században jó volt Ausztriának, az nem biztos, hogy jó Magyarországnak a 20. és a 21. században.
Az óraátállításról
A Nemzetközi Meridián Konferencia önmagában még nem is jelentette volna azt, amiről a mostani bejegyzés szól: az óraátállítást. Akárhonnan is vesszük, ez bizony a 20. század találmánya. Érdekes kísérlet ez, mintha nem lennénk megelégedve a saját időzónánkkal, és ezért nyaranta átkacsingatunk a tőlünk keletebbre eső időzónákba: de arra gondosan ügyelünk, hogy csak nyaranta, nehogy véletlenül télre is meghagyjuk azt, hogy egy órával előbbre tekerjük az óráinkat.
Magyarország 1980-tól alkalmazza évi rendszerességgel az ún. nyári időszámítást. Ennek lényege, ha nemzetközi viszonyokat nézünk, nagyjából az, hogy a korai reggeli világosságból elvesznek egy órát, és hozzáadják az esti időszakhoz. Ez akármilyen bonyolultan is hangozhat, egyszerűen lefordítható: reggel később kel a nap, cserébe este sokáig van világos. Ez a nyári időszámítás az, amiből most átállni kényszerülünk a télire.
Mely országokban van nyári időszámítás? Kék: jelenleg van nyári időszámítás. Narancssárga: Jelenleg nincs, de korábban volt nyári időszámítás. Piros: Nincs, és soha nem is volt nyári időszámítás.
Forrás: Wikipédia
Merthogy a nyári időszámítás egyik fő hátránya, hogy nem tart egész évben. A koncepció előterjesztői az energiamegtakarítással érveltek, miszerint nyáron később kell lámpát gyújtani, és ez így biztos energiamegtakarításhoz vezet. Nem akarom azt mondani, hogy nem volt igazuk, de a rendszer a 20. század elvárásaihoz lett igazítva. Erre ráadásként hozzá kell tenni, hogy bár a téli időszámítás az "eredeti", de a nyári időszámítás mégis 7 hónapon át tart, míg téli ezzel szemben csupán 5 hónapig. A nyári időszámítás ugyanis március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. Látszik tehát, hogy a téli időszámítás sokkal rövidebb időszakig tart, sőt az USA-ban nemrég bevezetett rendszer még egy hónappal meghosszabbította a nyári időszámítást, vagyis a téli csak 4 hónapig tart. A kérdés tehát teljesen jogos: szükséges-e emiatt az 5 hónap miatt évente kétszer megterhelni a szervezetet?
Milyen más alternatívák vannak?
Leginkább három alternatív lehetőség él az óraátállítással kapcsolatban ma Magyarországon. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai is. Vizsgáljuk meg hát mindhárom lehetőséget!
1) Legyen egész évben téli időszámítás:
Itt a klasszikus érvelés az, hogy ez volt az eredeti időszámítás. E szerint a nyári (pontosabban: tavaszi) óraátállítás feleslegesen megviseli a szervezetet, és ezért annak alkalmazása szükségtelen. E szerint egész évben a jelenlegi téli időszámítást kéne alkalmazni.
Ez a javaslat azonban figyelmen kívül hagyja azt, hogy nyáron már rendkívül korán lenne világos. A mostani téli időszámítás szerint nyáron már hajnali 3-kor felkelne a nap, ami azt hiszem, sokunk számára nehezen elviselhető lenne. Ugyanakkor este már fél 9-kor sötétedne júniusban (a napforduló idején), ami viszont akár még túl korai lenne. Akárhonnan is nézem: a mostani téli időszámítás egész évre való megtartása egy alapvetően rossz, és hibás koncepció. Arról nem is beszélve, hogy szó sincs arról, hogy ez volna a természetes: ne feledjük a Nemzetközi Meridián Konferenciát, ahol egy osztrák ember osztott be minket ebbe az időzónába! Ami a 19. században megfelelt az osztrákoknak, az nem biztos, hogy ma megfelel nekünk!
2) Legyen egész évben nyári időszámítás
Ezt a javaslatot támogatom én is személy szerint. És nemrégiben a Jobbik, illetve a VOSZ is e mellett érvelt. Miről van szó ugyanis? Hanyagoljuk az óraátállítás okozta nehézségeket, de a világos estékről ne mondjunk le! Ez egy remek kompromisszum az előzőleg ismertetett, illetve a következő pontban ismertetésre kerülő álláspont között. Egyszerűen arról van szó, hogy tavasszal tekerjük előre az óránkat, de utána soha többé ne nyúljunk hozzá.
A javaslat egyértelműen amellett áll ki, hogy az óraátállítás megviseli az emberi szervezetet, de a téli sötétségre sincs semmi szükségünk. Egészséges, és mindenki számára elfogadható kompromisszum lenne az egész évre történő nyári óraátállás. Ez nem is ütközne EU-s szabályokba, hiszen az EU csak a nyári időszámítás alkalmazását írja elő, de ennek időtartalmát nem határozza meg. Hát miért ne alkalmazhatnánk egész évben nyári időszámítást?
Ráadásul többet is nyerünk vele, mint amit elsőre gondolnánk. A téli estéken végre véget érhetne az irreálisan korai sötétedés: decemberben is 4 helyett még csak 5-kor sötétedne (kedves Olvasó, ennek jelentőségét, most október legvégén vedd észre, ha majd délután 5-kor kinézel ablakodon). Ráadásul márciusban is 6-7 óra között menne le a nap, vagyis a tavasz első hónapjában is tervezhetnénk nagyobb kirándulásokat! Ez igazán jó volna a hosszú tél után! Jelenleg sajnos március egészében 5-6 óra között sötétedik.
Az egyetlen ellenérv a kései napfelkelte. Ez az érvelés egyszerűen túlzás. Egyrészt a legsúlyosabb időszak a december lenne, ami egyetlen hónap. Másrészt decemberben is 8 órakor felkelne a nap, vagyis a munkaidő kezdetekor. Harmadrészt a szürkületi időszak már jóval a napfelkelte előtt kezdődik, tehát egyáltalán nem éreznénk azt reggel 8-ig, hogy sötét van.
És mit kapnánk cserébe? Még karácsonykor is elfogadható időben menne le a nap. És egy életre megszabadulnánk az óraátállítás minden nyűgétől és bajától.
3) Álljunk át a GMT+2 időzónára
Ez a javaslat tovább megy egy lépéssel. Nagyon egyszerűen így tudnám a lényegét megmagyarázni: hagyjunk ki egy téli óraátállítást, majd tavasszal ismét kezdjük el tekergetni az órákat. Ezzel átkerülnénk Románia időzónájába. Nem azt mondom, hogy a javaslat rossz, de egy valamit nagyon elfelejt: hogy az óraátállítás okozta nyűgöket kéne valahogy nélkülözni.
Igaz, elhozná a világos estéket a téli és a nyári időszakban is. De sajnos nem jelent valós megoldást a problémára, vagyis, hogy az óraátállítás alapjaiban véve egy hibás koncepció. Nem jelentene végleges megoldást az évenkénti kétszeres óratekerésre.
Nyerünk-e rajta?
Nos, az óraátállítás feleslegesen viseli meg a szervezetünket. A tavaszi átállítás során gondot okozhat a reggeli felkelés (gondoljunk bele, ha hajnali 6-kor kelünk fel, akkor a hajnali 6 óra pár napja még hajnali 5 óra volt!), és ez sajnos elalvásokhoz, illetve rosszabb munkateljesítményhez vezet. Ez persze a gazdaságban is mérhető. Mi ez ahhoz képest, amit megtakarítunk vele? Ez 6 milliárd forint évente, de hogy érzékeltessem, ez mennyire kevés: ebből még egy Orbán-féle stadion ára se jön ki.
Hiába volt drága: az óraátállításon még ennyit se nyerünk...
Magyarország éves GDP-jéhez képest a megtakarítás mértéke teljesen jelentéktelen. Mintha azt mondanád egy havonta nettó 150 ezret kereső embernek, hogy teljesen állítsa át napi szokásait, mert akkor kap 30 (!) forint prémiumot. Vajon átállítanánk a teljes életritmusunkat havi 30 forint kedvéért? Nos, bármennyire is nevetünk ezen, de valójában évente kétszer ez történik. Természetesen, ha a GDP-hez viszonyítjuk, akkor egy főre évi 600 forint megtakarítás jut. Most gondoljuk végig, mire elég 600 forint egy évre! Majd gondoljuk végig, hogy ezért a 600 forintért bizony képesek vagyunk a teljes életritmusunk megváltoztatására kétszer egy évben! Ennek köszönhetően lesz havi 50 forint hasznunk. Megéri?
Nos, a helyzet valójában az, hogy egy egyszeri túlórával megkeressük azt a pénzt, amit a teljes óraátállításon nyerünk. Cserébe hetekig alkalmazkodhatunk hozzá, ami - mint említettem - rosszabb munkaképességet okoz, vagyis amit nyerünk rajta, el is veszítjük már az elején. Tehát nem hogy megtakarítást jelent az óraátállítás, hanem éppen ellenkezőleg: pénzt veszítünk rajta.
És a téli óraátállítás sem éppen kedvező, hiszen ekkor reggel már hamarabb felébredünk, cserébe a délutáni munkaidőben vagyunk sokkal fáradtabbak: hiszen olyan időben kell dolgozni, amikor nyári időszámítás szerint már régen úton lennénk hazafelé!
És akkor ne beszéljünk arról, milyen nehéz alkalmazkodni a gyerekeknek és az öregeknek. Vagy ne beszéljünk arról, hogy a fáradtság és a hirtelen jött időzavar mennyi közlekedési balesetet okoz. És mindezt évi 6 milliárd forintért országos szinten. Hiába, az állami maffia is többet nyel le, mint amit mi megspórolunk azzal, hogy tekergetjük az órákat!
Egy óraátállítás nélküli világ
Gondoljunk csak bele, milyen jó lenne, ha végre valaki azt mondaná nekünk, hogy többé nem kell tekergetni az órákat, hagyjuk úgy, ahogy vannak. Hiszen nem spórolunk rajta olyan sokat, csak feleslegesen terheljük a saját szervezetünket. Elképzelhetetlennek tűnik?
Pedig a Jobbik már tett rá javaslatot és sok más országban alkalmazzák. Először is tisztázzunk egy nagyon fontos dolgot: az óraátállítás állandó alkalmazása nem EU-s vagy egyéb nemzetközi kötelezettség. Ez minden országnak a saját szuverén joga. Ha egyik napról a másikra kijelentenénk, hogy mi bizony nem akarjuk a továbbiakban a téli időszámítást alkalmazni, azért hazánkat semmilyen szankció nem érné. Ebből semmi bajunk nem származna. Mint említettem, az EU csak a nyári időszámítás alkalmazását írja elő, ám annak hosszáról nem rendelkezik. Ha Magyarország úgy döntene, hogy január elseje 0:00 órától kezdve december harmincegyedike 24:00-ig él a nyári időszámítás, akkor ezt minden további nélkül megteheti. Csak kell egy olyan politikai akarat, ami hajlandó lépni az emberek érdekében!
Gyakori érv az is, hogy a határon átkelve át kéne állítani az órát. Nos, erre az tudom mondani, hogy ez most sincs másképp. Ha Romániába vagy Ukrajnába megyünk át, most is egy órát előre kell tekerni az órát. Pedig nem is idegen területekre látogatunk, hanem Erdélybe és Kárpátaljára! Ősi magyar területekre! De jobbat mondok: ha valaki az USA-ban vagy Oroszországban lakik, annak akkor is tekergetnie kell az óráját, ha a saját országán belül mozog! Nekünk annyi lenne a változás, hogy a nyári hónapokban akkor kéne tekernünk az órát, ha Románia felé megyünk, a téli hónapokban meg akkor, ha Ausztria felé megyünk. De cserébe kapunk évi 5 hónapnyi világos estét, és megszabadulunk az óraátállítás okozta felesleges tehertől, és az ezzel járó fáradtságtól, kialvatlanságtól, és nehézségektől. Szerintem megéri!
Neked mi a véleményed a témával kapcsolatban? Írd meg kommentben!
