Nemrég egy elég kimerítő interjút adott Karácsony Gergely (A PM társelnöke, Zugló polgármestere). Akinek van kedve hozzá, az itt elolvashatja; aki pedig ezt túl hosszúnak találja, annak ajánlom az Index rövid kivonatát (itt). Tulajdonképpen elég sok felvetés történt az interjúban, amik már-már hasonlítanak egy programhoz. Vannak pontok, amik elsőre akár még szimpatikusnak is tűnhetnek, azonban ha mélyebben megvizsgáljuk őket, akkor hamar rá kell jönnünk, hogy Karácsony Gergely bizony álomvilágban él, és nagyon úgy tűnik, vele együtt az egész baloldal is, amiből képtelen kitörni. Miközben ők szabadidejüket álmodozással töltik, a Fidesz a realitások kőkemény talaján kormányozza az országot, és nem úgy tűnik a közvélemény-kutatási adatokat böngészve, hogy népszerűsége meginogni látszik. De nézzük is Karácsony felvetéseit.

Autót a választóknak

Elég furcsa ötlet ez, és bizony, nem is gondoltam volna, hogy ezt valaha politikus szájából hallani fogom, de ezt is megéltük. A választási részvételi hajlandóság növelésére Karácsony a következő ötletet eszelte ki:

"Van egy unortodox javaslatom: minden választáson kisorsolhatnánk egy autót a résztvevők között."

Elsőre elég jó ötletnek tűnik ez. Elvégre olyan ez, mint egyfajta nyereményjáték, mint például a lottó. Még az átkosban volt is tárgynyeremény a lottón, de azok az idők elmúltak. Egy autó mindig jól jöhet az embernek, és ha éppen nem kell neki, hát eladja. Itt viszont nincs tényleges pénzbeli befektetési költség a választó részéről szemben a lottóval, ahol ugye a szelvénynek pénzbeli ára van (meg kell vásárolni): tehát teljesen ingyen részt vehet egy nyereményjátékban.

Igen, de van itt több probléma is a felvetéssel. Az első rögtön, hogy a nyerési esély ironikus módon sokkal nagyobb lesz akkor, ha kevesebb ember megy el szavazni. Ez a matematikai valószínűségszámítás szabályaiból következő tény. Ha én a nyerési esélyeimet növelni akarom, akkor egész egyszerűen meg kell győznöm másokat arról, hogy ne vegyenek részt a választásokon, miközben én elmegyek szavazni. Most nem fogok belemenni a valószínűségszámítás képleteibe, de nekem ez nem úgy tűnik, hogy motiválna arra, hogy másokat meggyőzzek a választás fontosságáról. Bár kétségtelen, egy autó csábító ajánlat. Ugyanakkor a nyerési esély valójában elég alacsony: Ha pontosan 5 millió ember jelenik meg egy választáson, akkor annak esélye, hogy én nyerem meg az autót, mindössze 0,00002 százalék. Persze még így is több, mintha otthon maradok.

De van egy ennél sokkal nehezebb kérdéskör, mégpedig, hogy az összes választókörzetből az összes választáson részt vevő személy adatait be kéne vinni egyetlen nagy közös adatbázisba, melyből aztán ki lehetne sorsolni az autót. Ez már felvet némiképp adatvédelmi aggályokat, és teljesen jogos kérdés, hogyha egyszer a kormány rendelkezésére áll egy ilyen adatbázis, akkor nem élnek-e vissza vele? Esetleg nem éri-e hátrányos megkülönböztetés azokat az embereket, akik nem vettek részt a választásokon? Ha a baloldal egyik alapparadigmája, hogy a kormányban nem bíznak meg, vajon a kormány kezébe adnának-e egy ilyen fontos adatbázist egy nyereményjáték kedvéért? Van egy olyan sanda gyanúm, hogy Karácsony ezt nem egészen gondolta végig.

És van még egy probléma. Nagyon sok ember azért marad távol a választásoktól, mivel egész egyszerűen nem bíznak meg a politikai pártokban. Azokra a pártokra értendő ezt, akik ma a magyar politikai élet fősodrát alkotják jobb- és baloldalon egyaránt. Vajon egy teljesen bizalmatlan szavazóréteg, mennyire fog megbízni abban, hogy a nyereményjáték sorsolása teljesen "tiszta" lett? Vajon nem fogja távol tartani őket az a gondolat, hogy az autó kisorsolását akár el is csalhatják, hogy bunda lehet az egész sorsolás? Amikor jó páran a lottóról is ugyanezt gondolják.

A javaslat nem egy átgondolt javaslat. Nagyobb részvételi hajlandóságot szeretnénk? Akkor bizalomra épülő politikára van szükség, olyan politikára ahol teret nyernek a lentről jövő kezdeményezések, ahol meghallgatják az embereket. De ami a legfontosabb: olyan politikára, ahol hiteles emberek jelennek meg az ezerszer lejáratódott figurák helyett. Sejti Karácsony is, hogy szükség lenne egy vérfrissítésre, utal is rá:

"A rendszerváltás utáni baloldal a késő Kádár-korból hozza a politikai kultúráját, és sajnos nem sikerült másik identitást építenie, ami nyilvánvalóan tarthatatlan."

A probléma csak az, hogy Karácsony nem akarja feladni a kényelmi pozíciót, mivel sokkal nehezebb lenne egy valóban új, a régiekkel teljesen szakító baloldali párt létrehozása, mint összefogni a meglévő pártokkal, és nézi, mennyi morzsa potyog le az asztalról.

Alapjövedelmet az embereknek

A PM politikájába egy-két éve robbant be az alapjövedelem kérdése. Ez egy rendkívül érdekes kezdeményezés. Nagyon egyszerűen arról van szó, hogy minden embernek jutna egy fix összeg havonta. Hogy Karácsonyék ezt milyen alapon képzelik el pontosan, azt nem tudni, de az alapjövedelem eredeti koncepciója alapján minden férfinak, nőnek és gyereknek járna egy ugyanakkora összeg függetlenül iskolázottságtól, jövedelemtől (ez nagyon fontos), vagyoni helyzettől, vallási/kulturális hovatartozástól stb, stb.

"Ezzel együtt például az alapjövedelem a magyar lakosság hetvenhat százalékának támogatását bírja."

Sajnos ismételten be kell látni: az elképzelés elég messze van a realitások talajától. Persze erre az újságíró is ráérez, de valahogy Karácsony még egy finom unszolásra sem akar leszállni a földre. Nagyon tanulságos ez a rész, amit most kiemelek:

"Újságíró: Tudja a magyar lakosság hetvenhat százaléka, hogy a párbeszédes alapjövedelem azt is jelenti, hogy onnantól nincs se családi adókedvezmény, se családi pótlék, se egyéb szociális juttatás?

Karácsony: Ezt nyilván majd az ellenfeleink elmondják a kampányban.

Újságíró: És?

Karácsony: És az alapjövedelem támogatottsága hetvenhatról lemegy hetven százalékra."

Ezzel a javaslattal megint csak számos probléma van. Az első, hogy egyáltalán nem igazságos, hiszen a juttatást minden ember megkapná attól függetlenül, hogy érdemes-e rá vagy sem. Egy ember akkor lehet érdemes állandó jövedelemre, ha megdolgozik érte. Természetesen a nyugdíjasok, vagy azok, akik valamilyen betegség miatt nem alkalmasak a munkára, megérdemelik az államtól kapott jövedelmüket - hiszen ezt jelenti a szociális piacgazdaság. De amikor egészséges, munkára tökéletesen alkalmas embereknek adunk alanyi jogon juttatásokat, az minimum aggályos. Félő, hogy sokan berendezkednek a munkanélküli életmódra, és ha ez a folyamat hosszútávú, akkor végleg kieshetnek a munkaerőpiacról. Nem segíti a javaslat a mostani munkanélküliek munkaerőpiacra való beilleszkedését sem. Ugyanakkor az alapjövedelmet valakinek meg kell termelnie, és ezt a dolgozó emberek fogják kitermelni. Igazságtalan dolog az, hogy a dolgozó embereknek kelljen megfizetni a dolgozni nem akarók eltartását. Ne a dolgozó embereket terheljük ezzel! 

Legalább ugyanilyen súlyos probléma, hogy az alapjövedelem a költségvetési politikát majdhogynem ellehetetlenítené, a szociális politikát pedig teljesen kinyírná. Innentől kezdve megszűnne többek között a nyugdíj-ellátás. Nagyon sok nyugdíjas járna ezzel rosszul! De búcsút kéne intenünk az ingyenes egészségügynek és az ingyenes oktatásnak is. Ez óriási felelőtlenség egy olyan időszakban, amikor mind az egészség-, mind az oktatásügy súlyos problémákkal küzd. Mindkét területen szükségesek volnának alapvető reformok, és sokkal magasabb állami finanszírozás is. Ha e két területet privatizáljuk, sokan kiesnének az egészségügyi vagy az oktatásügyi rendszerből, azaz nem tudnák igénybe venni az ellátást és nem tudnának tanulni sem. Mert hiába az alapjövedelem, amit tetszése szerint beoszthat, ha a pénzt nem tudatosan használná fel. Éppen az alsóbb társadalmi rétegeket sújtaná keményebben ez a probléma. Ráadásul nem biztos, hogy bölcs dolog fizetős egészségüggyel próbálkozni egy olyan országban, ahol már a 300 forintos vizitdíj is kiverte a biztosítékot.

Megint csak jogos lehet a kérdés: végiggondolta ezt rendesen Karácsony? Aligha. Alapjövedelem helyett a realitások talaján kéne maradni, és a munkanélküliség csökkentésére, a jövedelmek emelésére, és az adóterhek csökkentésére kéne koncentrálni. Valamint az egészségügy és az oktatás színvonalának emelésére kell törekedni. Az alapjövedelem ezeket a problémákat nem oldja meg, épp ellenkezőleg: súlyosbítja.

Meghallani az emberek akaratát

Van egy nagyon nagy hátránya annak, ha az ember álomvilágra építkezik: nagyon távol fog kerülni a valóságtól, és saját választóitól; vagy ha úgy tetszik: az egész néptől is. A migránsválság kezdete óta jellemző probléma, hogy a baloldal nem képes belátni a probléma súlyosságát, rosszabb esetben úgy tesz, mintha a kérdés nem is létezne. Orbán ezen a téren egy nagyon következetes politikát épített fel az elmúlt másfél év alatt. Sikerült is vele fenntartani a népszerűségét. A baloldal azonban ezzel szemben teljesen következetlen volt, és sokkal inkább az Orbán elleni fellépés eszközeként használta a kérdést. Ezzel sok választó szemében el is vágták saját magukat. Karácsony - elmerülve saját álomvilágába - még a probléma létezését sem ismeri el.

"Az ország legnagyobb problémája, hogy tele vagyunk a politika szította gyűlölettel, aminek a legnagyobb mágusa maga a migránsozó Orbán Viktor."

Karácsony saját maga kreálta álomvilágában migránskérdés nem is létezik. Bizonyára Habony Árpád küldte át a migránsokat a zöldhatáron, majd pakolta velük tele a Keleti pályaudvart, hogy lehessen mire politikát építeni. Bizonyára Habony Árpád szervezte meg a nyugat-európai zavargásokat, hogy meggyőzze a magyar állampolgárokat: nem feltétlenül jó dolog idegen kultúrájú embereket a hazánkba engedni. 

Pedig a dolog nagyon egyszerű: volt egy valós probléma, amire Orbán hatékony megoldást volt képes kitalálni. És itt érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon képes lett volna-e a baloldal ezt a problémát kezelni? Vajon képesek lettek volna-e ők is felhúzni egy 170 kilométeres kerítést a határon pár hónap leforgása alatt? Attól tartok: nem. Valószínűleg még most is naponta ezrek jönnének át a zöldhatáron, és még mindig velük lenne tele a főváros. Rosszabb esetben pedig mi is megtapasztalhattuk volna, milyen az, amikor lányainkat zaklatják, amikor kamionokba szökdösnek be, vagy amikor az iszlám nevében ártatlanokat gyilkolnak. Bizony, ilyen súlyos helyzetben hatékony fellépésre volt szükség. Orbán képes volt hatékonyan fellépni, és kezelni tudta a problémát. A baloldal ezt még mindig nem képes belátni. Bár kétségünk ne legyen afelől, hogyha Orbán az összes migráns beengedése és befogadása mellett döntött volna, most a baloldal kampányolna a leghevesebben a migránsok ellen.

De vajon, ha Orbán képes volt egy problémát kezelni, vajon nem jogos-e, hogy utána leszedi a politikai babérokat is? Bármelyik politikus ezt tenné a helyében. De a baloldalhoz nem ér fel az emberek akarata. Ők azt sem értették meg, hogy nem kérünk az EU általi kényszerbetelepítésből sem. 

"Karácsony: A migránshisztéria még ebben a kulturálisan rettenetesen zárt társadalomban is csak ideig-óráig működik. Korlátait mutatja, hogy ezzel az őrült kampánnyal sem sikerült elvinni elég embert.

Újságíró: Nemmel szavazott bő hárommillió-kétszázezer ember. Az nagyon sok.

Karácsony: Tizenötmilliárd forintból nem sok."

De bizony, nagyon sok. Akár tetszik Karácsonynak, akár nem, de több ez a 3,2 millió ember, mint amennyit egy-egy párt meg tud nyerni saját magának egy országgyűlési választáson. Ez egy elég nagy tömeg, ráadásul aktív is. A baloldal passzivitásra intő kampánya hosszú távon visszaüthet rá, hiszen nem sikerült választókat mozgósítani, de erre korábbi írásomban már utaltam. Azt gondolni pedig, hogy minden otthon maradt ember hűséges baloldali szavazó, nem több puszta ábrándozásnál.

De hadd idézzem be azt a mondatot, ami a leginkább jelzi, hogy Karácsony mennyire elrugaszkodva éli életét a valóságtól:

"Pedig biztos vagyok benne, sokan akadnak az október másodikán nemmel szavazók között, akik konkrét esetben a fél veséjüket odaadnák egy beteg menekült kisgyereknek."

Ezek után - ha én lettem volna az újságíró helyében - csupán egyetlen kérdésem lett volna Karácsony Gergelyhez: Ön teljesen meghülyült?

És hogy mit tudnék javasolni Karácsony Gergelynek, a PM-nek és úgy egyáltalán a baloldalnak: Szálljanak le a földre, és térjenek vissza a valóságba.

A legelső képen: Karácsony Gergely, a PM társelnöke, Zugló polgármestere